Sokan csak legyintenek néhány átforgolódott éjszakára vagy álmatlanul töltött hétre, holott egy új kutatás szerint már egyetlen éjszakányi rossz minőségű alvás is negatívan befolyásolja a szervezet működését. A kutatás megállapításairól és az alvásvizsgálat jelentőséről beszélt dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa.
Változások a vérszérumban
Egy új norvég kutatás arról számolt be, hogy már egyetlen éjszakai alvásmegvonás is jelentős befolyással bír az emberi vérszérumra - egy közel 500 fehérjét vizsgáló elemzés szerint. Az alvászavar negatív hatással van a szív-érrendszerre, az immun- és idegrendszerre, és korábbi tanulmányok szerint azt is megállapították, hogy az éjszakai munkavégzés is megváltoztatja a szérum protein szintjét a vérben.
A kutatásba 22-57 éves egészséges nőket vontak be, akiknek nem volt sem neurológiai, sem pszichiátriai betegsége. A kutatók azt vizsgálták a 8 résztvevőnél, hogy a megzavart alvás hatására hogyan változik a vérben lévő fehérjék profilja, milyen hatással van ez a sejtekre, szövetekre és szervrendszerekre. Mindnyájuk vérmintáját vizsgálták egy 6 órányi alvással töltött éjszaka és egy alvásmegvonással telt éjszaka után. 494 fehérje közül 66-nál komoly változást mutattak ki egyetlen éjszakai alvásmegvonás után, amelyek olyan jelentős biológiai folyamatokra vannak hatással, mint például a véralvadás, a homeosztázis fenntartása, az immunrendszer működése vagy a koleszterintranszport. A tudósok a kutatás egyik limitációjának nevezték meg a kevés résztvevőt, de jelezték, hogy az alváshiány és az időben eltolódó alvás egészségromboló szerepét már számos tanulmány bizonyította, elsősorban a változó műszakokban dolgozóknál. Az eredmény szerepe inkább abban áll, hogy bár eddig is ismert volt az alvászavarok összefüggése bizonyos betegségekkel és az általános rossz egészségi állapottal, de ennek a mechanizmusát még nem sikerült beazonosítani.
A rossz alvás mindenképpen nyomot hagy
Egy felnőttnek átlagosan napi 8 óra alvásra van szüksége, 7-9 óra alvás tekinthető természetesnek és elégségesnek. Az igény azonban életkoronként változik, hiszen egy újszülöttnél 14-17 óra alvás a szükséges, az iskoláskorú gyerekeknek 9-11 óra, a tinédzsereknek 8-10 óra, az időseknek pedig sokszor 7 óra is elég.
Ha valaki úgy érzi, hogy ő felnőttként hozzászokott a kevesebb, például napi 5-6 óra alváshoz, akkor sajnos ki lehet jelenteni, hogy bár lehet, hogy a szubjektív érzése szerint ez neki elég, de a tudomány szerint inkább csak hozzászokott a kevés alvás negatív következményeihez. Amennyiben a napközben használatos funkciók fokozatosan romlanak – így például a koncentráció, a memória, a hatékonyság, a kiegyensúlyozottság, a rugalmasság -, a keveset alvó esetleg nem is gondol rá, hogy a nappali tünetek hátterében a rossz minőségű alvás áll. Vagyis nem lehet büntetlenül megúszni a kevés alvást, bár találtak már olyan ritka génmutációt, ami miatt egy-egy személynek valóban elég volt a napi 6,5 óra alvás. A legtöbbeknél azonban a tartósan kevés és rossz minőségű alvás nem csak nappali tüneteket okoz, de növeli a
szív-érrendszeri betegségek, a
2. típusú cukorbetegség és több daganatos betegség rizikóját is.
Az alvászavart lehet és kell is kezelni
- A kutatási eredmények figyelemfelkeltőek, de nem kell kétségbeesni egy-egy rosszabb éjszaka vagy esetleg egy-két, kevesebb alvással töltött hét miatt, hiszen ez mindenkivel előfordul, különösen nehezebb élethelyzetekben. Ha a rövid időszak után visszaáll az egészséges, kielégítő alvás, nem szükséges orvoshoz fordulni. Probléma akkor van, ha a nehézségek állandósulnak és jelentősen rontják az életminőséget, valamint fizikai és pszichés betegségek kialakulásához is hozzájárulnak. Mindenképpen komolyan kell venni az
éjszakai és a
nappali tüneteket is – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa. - Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy például belgyógyászati,
pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai,
urológiai eltérésre, amely hatékonyan kezelhetőek. Sok esetben
alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hogy éjszaka, alvás közben figyelhessük meg az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Az eredmények értékelése alapján tudunk felállítani egy olyan diagnózist, amelyre építve megkezdhetjük a célzott kezelést.
Forrás: JóAlvás Központ (www.joalvaskozpont.hu)
