Tudta, hogy a kezeletlen alvási apnoés betegek kétszer-háromszor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint az egészségesen alvók? Tudta, hogy megfelelő kezelés mellett ez a kockázat jelentősen csökkenthető? Mikor kell és mikor ajánlott részt venni egy szomnológiai kivizsgáláson a jogosítvány érvényben maradása, illetve a saját biztonságunk érdekében? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa válaszolt a kérdésekre.
Rengeteg baleset mögött áll alvási apnoéban szenvedő sofőr
Néhány évtizede világszerte felfigyeltek rá, hogy a közlekedési balesetet okozók egy részénél jelen van az
obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) nevű alvászavar. Ezért az Európai Unió járművezetői engedélyekért felelős bizottsága alvási apnoé munkacsoportot hozott létre, hogy behatóbban megismerjék a betegség és a közúti közlekedés biztonsági kockázatainak összefüggését. A munkacsoport nemcsak megerősítette az alvási apnoé jelentős kockázati szerepét az elalvásos közúti balesetek hátterében, de módosító javaslatokat is tett az alvási apnoé mint gyógyítandó betegség besorolására a
jogosítvány megszerzésének feltételei közé, továbbá kidolgozta az alvási apnoé szűrésének és terápiájának metódusát.
Ennek mintegy természetes következményeként Magyarországon 2015. április 1-jén lépett hatályba az irányelvet meghonosító jogszabály, a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, amely kimondja: „Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …”
Az alvási apnoé mikroébredésekkel jár, nappal viszont elalvást okozhat
A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, ez maga a horkolás. Ez pedig nem csak kellemetlenség, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos horkantás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás éber állapotba hozza a központi idegrendszert, ezek miatt a
mikroébredések miatt az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási ellenére is fáradtan ébred.
- Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat – mondja Vida doktornő. - A légzéskimaradások során csökken a vér oxigénszintje, a széndioxidszint viszont emelkedik, ami megemeli az adrenalinszintet, így emelkedik a vérnyomás és a pulzus is. Az úgynevezett apnoés beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a cukorbetegségé, a szívinfarktusé vagy stroke-é. Rövid távon pedig az így megzavart éjjeli alvás olyan
nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Az alvási apnoé tüneteiből fakadóan szintén hátrányosan befolyásolja a gépjárművezetők vezetési képességeit is. 2014-ben például a hazai utakon 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál.
Az alvászavar több módon is kezelhető
- Az alvási apnoé magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik, ezért mindenképpen szükséges a kivizsgálás és a kezelés
. A horkolásra épülő légzészavar diagnózisának felállításához tisztázni kell, hogy a felső légutak szabadon átjárhatók-e, ezért a kivizsgálásnak része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Ha már ezen a ponton kiderül valamilyen anatómiai rendellenesség (például orrpolip vagy orrsövényferdülés), felmerül a műtét lehetősége – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa. - Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, többek közt szájbetétek, orrszárny-tágító tapasz. Súlyosabb esetben szükséges lehet a pozitív nyomású légsínterápia (CPAP) alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. A horkolás és az alvási apnoé kezelésében sokszor felmerül az életmódváltás szükségessége is, például túlsúly esetén a fogyás, dohányzásnál a leszokás, túlzott alkoholfogyasztásnál ennek minimalizálása.
Az elérhető terápiák hatékonyságának köszönhetően a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet lehetővé teszi, hogy olyan mérsékelt és súlyos alvási apnoés betegek is vezethessenek gépjárművet, akik alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel tudják igazolni, hogy folyamatos terápiás kezelésük során állapotjavulást értek el. Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében a felülvizsgálatot 3 évente, míg a 2.-es alkalmassági csoport (hivatásos vezetők) esetében évente kell elvégezni.
Forrás: JóAlvás Központ (www.joalvaskozpont.hu)
