Prima Medica szakmai nap az alvásról

Előadások az alvásról, az alvászavarokról, azok okairól, kezeléséről

A szakmai nap nyitóbeszédét dr. Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok alapítója, ügyvezető igazgató tartotta, amelyben nem csak a szakmai napok rövid történetét vázolta, de kiemelte a JóAlvás Központban nemrégiben végbement jelentős változást, vagyis az alváslaboratórium 2022-es megnyitását. Ezzel a felszereltséggel immár a JóAlvás Központ az egyik legkorszerűbb magánorvosi ellátást képes nyújtani a szomnológia területén.

Alvászavarok jelentősége, kivizsgálása a mindennapi orvosi gyakorlatban
dr. Vida Zsuzsanna PhD, a JóAlvás Központ szomnológusa, neurológus

Vida főorvosnő nyitó előadásában felhívta a figyelmet az alvásbetegségek óriási mértékű terjedésére, az alvásdepriváció egészségi következményeire. A szakember konkretizálta az alvászavar fogalmát, és érintőlegesen felsorolta azt a rengeteg okot, amely alvászavarhoz vezethet. Az alvásbetegségek közül külön kiemelte az alvásfüggő légzészavart, vagyis az obstruktív alvási apnoé szindrómát, annak minden jellemzőjével, és a szomnológiai kezelés mellett hangsúlyozta a társszakmák kezelési lehetőségeit. Ugyancsak szót ejtett a nyugtalan láb szindrómáról, valamint a narkolepsziáról, ismertetve annak négy fő tünetét. Előadásának hangsúlyos eleme volt az alvásbetegségek és a közlekedési balesetek közti összefüggések megvilágítása, valamint az erre vonatkozó kivizsgálás jelentőségének hangsúlyozása.

JóAlvás Központ alváslaborjának bemutatása
dr. Vida Zsuzsanna PhD, a JóAlvás Központ szomnológusa, neurológus

A második előadás gyakorlati szempontból mutatta be a JóAlvás Központ 2022-ben megnyílt alváslaborját, az ott folyó vizsgálatok indikációit és menetét. Vida főorvosnő szavaiból nyilvánvalóvá vált a kizárólag alvási apnoe kivizsgálására alkalmas Apnoe-link és a poliszomnográfiás vizsgálat közti különbség. Ez utóbbi ugyanis az egész alvásszerkezetet monitorozza, ennek révén pedig alkalmas az alvás ép és kóros összefüggéseinek vizsgálatára. A szomnológus számos vizsgálati eredmény elemzésével mutatta be a hallgatóságnak az alvásvizsgálat eredményeinek értékelését és a kezelés irányának meghatározását. Utóbbiak közül szót ejtett a CPAP készülék jelentőségéről, valamint hangsúlyozta az inszomnia kezelésének egyénre szabott jellegét. Előadásának zárásában az altatók alkalmazásának elvei mellett hasznos alváshigiénés tanácsokkal is szolgált.

Allergológus szerepe a horkolás és az alvási apnoé kivizsgálásában és kezelésében
dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-Orr-Gégészeti Központ fül-orr-gégésze, allergológus

Dr. Augusztinovicz Monika előadásának kezdetén felsorolta, hogy a betegek milyen gyakori tünetekkel érkeznek kivizsgálásra. A páciensek többsége arra panaszkodik, hogy horkol, fáradtan ébred, napközben aluszékony, dekoncentrált, éjjel gyakran felriad, reggel szájszárazsággal ébred. Elmondta, hogy az alvásproblémák kivizsgálása sok szakmát érintő és együttműködést kívánó folyamat, amelyet a szomnológus fog össze. Ezt követően ismertette a fül-orr-gégészeti és allergológiai kivizsgálás részleteit, majd az időszakos és a kóros horkolás közötti különbségeket, illetve a hozzájuk kapcsolódó kórképeket. Összefoglalta az orrdugulás okait, az allergiás nátha tüneteit, kivizsgálását, kezelését és az alvási apnoéra hajlamosító tényezőket is bemutatta. Átfogó előadásának végén az allergia tartós kezeléséről, az allergén immunterápiáról és a krónikus orrmelléküreg-gyulladás kezelésére alkalmazható biológia terápiáról is szó esett.

Műtéti megoldások a horkolás kezelésére
dr. Csóka János, a Fül-Orr-Gégészeti Központ fül-orr-gégésze, fül-orr-gégész sebész

Dr. Csóka János elsőként az időszakos és kóros horkolás közötti különbségeket, az alvásfüggő légzészavarok típusait ismertette, majd kiemelte és részletesebben is kitért az alvásendoszkópos vizsgálat szerepére a kiváltó okok és a műtét típusának meghatározásában. Képi anyagokkal gazdagon illusztrált előadásában videoendoszkópos felvételekkel szemléltetett több lehetséges horkolást kiváltó okot - mint a rádiófrekvenciás műtéttel kezelendő megnagyobbodott nyelvcsap, egy több szintes elzáródást és szűkületet, illetve olyan esetet is, amely nem műtéti, hanem CPAP kezelést igényelt – és műtéti eljárást is. Ezt követően részletesen ismertette az egyes műtéti megoldásokat és azok indikációit, előadásának végén pedig ismét hangsúlyozta a műtét előtt elvégzendő, mindenre kiterjedő, részletes diagnosztika fontosságát.

Mit tudhatunk az alvásunkról?
dr. Margitai Barnabás, az Életmód Orvosi Központ vezető életmód orvosa, nőgyógyász

Előadásában Margitai doktor az alvás monitorozásához kapcsolódó gyakorlati kérdéseket tette fel, vagyis, hogy az alváslaboron kívül mérhető-e, hogyan, mennyit, milyen minőségben alszunk? Rögtön válaszolt is a kérdésekre, méghozzá a témába vágó applikációk ismertetésével. Prezentációja második részében dr. Margitai az alváshigiéné jelentőségére hívta fel a figyelmet, érdekes kitérővel az együtt alvás-külön alvás témakörére. Az életmód orvoslás szemszögéből közelítve a hallgatóság megismerkedhetett a SMART célkitűzés mibenlétével, vagyis azzal, hogy a célnak mindig specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, fontosnak és időben meghatározottnak kell lennie. Ehhez kapcsolódóan külön hangsúlyt kaptak az alvásminőséget jelentősen befolyásoló életmód tényezők, így a fizikai aktivitás, a lefekvés ideje, és az alvászavarok kezelése. Zárásként a doktor úr hangsúlyozta az életmód orvoslás jelentőségét és lehetőségeit a jó alvás elérésében.

Alvászavarok – túlsúly – 2-es típusú diabetes
dr. Fövényi József PhD, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, endokrinológus, obezitológus

Fövényi professzor a jó alvás jelentősége és az alvásbetegségek rövid áttekintése után részletesen ismertette az alvást zavaró légzéshez kapcsolódó állapotokat és azok lehetséges következményeit. Utóbbiak közül szakterületéhez kapcsolódva kiemelte az obezitást, a 2-es típusú cukorbetegséget. Hangsúlyozta, hogy a napi 7 óránál kevesebb alvás nemcsak nappali tüneteket okoz, de fokozza a hasi elhízás kockázatát is, egyrészt a szervezetben létrejövő működési zavarok, másrészt a kialvatlansággal összefüggő stressz miatt. Külön előadási elemet képezett a horkolás és a cukorbetegség kapcsolatának ismertetése, különböző földrajzi területeket és élethelyzeteket figyelembe véve. Összefoglalásában Fövényi professzor kiemelte, hogy a testsúly csökkentésével (megfelelő étkezéssel és fokozott fizikai aktivitással) az alvást zavaró légzés különböző formái visszaszoríthatók, valamint hangsúlyozta az elhízott és cukorbeteg páciensek számára fontos szűrést, az alvási apnoé tekintetében.

Milyen kardiológiai betegségek és okok állhatnak az alvászavar hátterében?
dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyász

Miért és hogyan vizsgál a kardiológus az alvászavarok kapcsán – tette fel a kérdést előadásának bevezetőjében Vaskó doktor. Válaszából kiderült, hogy bár sokszor kifejezetten az alvászavar kapcsán küldik kardiológushoz a betegeket, néhány esetben éppen a kardiológiai vizsgálaton derül fény a problémára. Az ehhez kapcsolódó vizsgálatok a vérnyomásmérés, a nyugalmi és terheléses EKG, a Holter monitorozás, a pulzoxymetria, valamint a szív strukturális paramétereinek és állapotának felmérése. Előadása második részében Vaskó doktor számos konkrét esetet vázolt fel az alvászavarok és a szív-érrendszeri állapot összefüggéseit elemezve, hangsúlyozván, hogy kardiológiai szempontból sokféle betegség húzódhat meg a jelenség mögött (leggyakrabban hipertónia, ritmuszavar és szívelégtelenség). Ugyancsak kiemelte, hogy a pontos diagnózisra épülő kezelés nem csak a kardiológiai elváltozás terápiáját teszi lehetővé, de segít az alvásprobléma rendezésében is.

Éjszakai allergiás panaszok kezelése
dr. Hidvégi Edit PhD, A Tüdőgyógyászati Központ tüdőgyógyásza, gasztroenterológus

Dr. Hidvégi Edit előadásában különböző betegségek alvásminőséget befolyásoló hatásáról hallhattunk. Megtudtuk, hogy az asztma jellegzetes éjszakai tüneteket is okoz, a légzésfunkció romlik az alvás alatt. A refluxos betegek számára a gyógyszeres kezelésen túl nagyon fontos a vacsora időpontjának megválasztása a nyugodt pihenés szempontjából. A hátsó garatfali csorgás is okozhat éjszakai köhögést, de rossz alvás jelentkezhet bizonyos nyugtalanító hatású gyógyszerek mellékhatásaként is. Ekcéma esetén pedig a kínzó éjszakai viszketés miatt nem tud aludni a beteg. A nem megfelelően kezelt allergia is okozhat éjszakai orrdugulást, tüsszögést és előadásból azt is megtudtuk, hogy a horkolók között háromszor több az allergiás beteg. Előadásának végén hangsúlyozta, hogy a nyugodt éjszakai pihenés érdekében nagyon lényeges az említett betegségek kezelése.

Az alvás és a táplálkozás összefüggései dietetikus szemmel
Varga Dóra, a Prima Medica Egészségközpontok dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember

A táplálkozási szakember szavai alapvetően az életmód betegségekre, az életmód orvoslásra épülve hívták fel a figyelmet az életmód egyes elemeinek (így többek közt az alvás és a táplálkozás) kölcsönös összefüggéseire. A számos aspektus közül kiemelte, hogy összefüggés van az elfogyasztott élelmiszerek és az alvás minősége közt – különösen a napi többszöri feldolgozott élelmiszer-fogyasztás és rossz alvás tekintetében. Ugyancsak hangsúlyozta a napi utolsó étkezés időpontjának jelentőségét, ugyanis ajánlott a lefekvés előtti 2-3 órában már nem enni. Felmerült a ketogén diéta, amely tartósan senkinek sem javasolható – többek közt az esetlegesen vele járó, alvást zavaró tünetek miatt sem. A koffeinfogyasztás tekintetében a szakirodalom a napi kevesebb, mint 400 Mg-nál húzta meg a határt, valamint alkohol és magas glikémiás indexű élelmiszerek tekintetében is elhangzottak ajánlások. Zárásképpen az Okostányér program bemutatásával Varga Dóra hangsúlyozta a kiegyensúlyozott táplálkozás szerepét az alvásminőség szempontjából is. Forrás: JóAlvás Központ (www.joalvaskozpont.hu)