A nappali aluszékonyság – más néven hiperszomnia nem a lustaság jele. Az aluszékonyság állandó balesetveszély forrása lehet és hajlamosít kísérő betegségek megjelenésére. Fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mert sikeres kezelésre csak az okok pontos tisztázása alapján van mód és a legtöbb, nappali aluszékonysággal járó betegség szerencsére jól kezelhető.
A nappali aluszékonyságot tapasztalók számára, az a képtelenség, hogy napközben ébren maradjanak és éberek legyenek, annak ellenére, hogy az éjszakai alvás mennyisége meghaladja a megfelelőt. A nappali aluszékonyság kihívást jelent a munka, a társasági és az otthoni élet számára, megnehezíti a mindennapokat.
Mi az a nappali aluszékonyság?
Mik a nappali aluszékonyság jeleni és tünetei?
Hogyan diagnosztizálható a nappali aluszékonyság?
A nappali aluszékonyságnak két fő típusa
A nappali aluszékonyság szövődményei
Jóalvásközpont
+36 30 507 9822
Jelentkezzen be alvásvizsgálatra!
A nappali aluszékonyság, más néven hiperszomnia, egy olyan állapot, amelyet a rendkívüli nappali álmosság és a hirtelen bekövetkező alvásigény jellemez, annak ellenére, hogy az érintettek megfelelő mennyiségű alvást kapnak éjszakánként. Ennek eredményeként az érintettek gyakran tapasztalnak kisebb-nagyobb mértékű kimerültséget és koncentrációs nehézségeket a mindennapi tevékenységeik során.
A nappali aluszékonyság hátterében több különböző ok állhat, beleértve az alvási apnoét, a narkolepsziát, az alvási rendellenességeket vagy éppen krónikus alváshiányt. Az életmódbeli tényezők, stressz és pszichológiai problémák is hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához.
Az érintettek gyakran számolnak be arról, hogy még rövid szunyókálások sem képesek megszüntetni az állandó álmosság érzését. Az alvás időtartamának hossza jelentősen meghaladhatja a szokásos alvási szükségletet, ami további komplikációkat eredményezhet az élethelyzetek megfelelő kezelésében.
Az alvászakértők és neurológus szakemberek azonosítják és kezelik a nappali aluszékonyság mögött megbúvó okokat, például az alvási apnoét vagy narkolepsziát, és személyre szabott terápiát alkalmaznak a tünetek enyhítésére. A diagnózis és a kezelés irányában történő megfelelő lépésekkel a betegek visszanyerhetik nappali aktivitásukat és javíthatják életminőségüket.
A nappali aluszékonyság gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, továbbá úgy gondolják, hogy a lakosság körülbelül 5%-át érinti. Általában korán, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják (átlagéletkor 17-24 év).
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A nappali aluszékonyság jelei és tünetei a következők:
A nappali aluszékonyság legtöbb esetének oka továbbra is ismeretlen. A kutatók megvizsgálták a neurotranszmitterek lehetséges szerepét az agyban és az agy-gerincvelői folyadékban, beleértve a hipokretint/orexint, a dopamint, a hisztamint, a szerotonint és a gamma-aminovajsavat (GABA). Lehetséges genetikai kapcsolat, mivel az idiopátiás nappali aluszékonyságban szenvedők akár 39%-ánál előfordul a családi anamnézis, vagyis az, hogy a családban volt már korábban példa nappali aluszékonyságra. A kutatók bizonyos gének szerepét is vizsgálják a cirkadián ritmusban, amelyek eltérőek lehetnek az idiopátiás nappali aluszékonyság szenvedő betegeknél.
Az idiopátiás nappali aluszékonyság okai továbbra is komplex és sokrétűek lehetnek, és bár a kutatások még folyamatban vannak, néhány lehetséges okot azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz:
A, kulcsszerepet játszhatnak az alvás-szabályozásban. Az eltérések ezeknek a vegyületeknek a működésében vagy mennyiségében hozzájárulhatnak a nappali aluszékonyság kialakulásához.Ezen tényezők összetett kapcsolatai alapján az orvosi kutatások folyamatosan vizsgálják a nappali aluszékonyság pontos okait és keresik az egyes betegek esetében legmegfelelőbb kezelési módszereket.
A nappali aluszékonyság diagnosztizálására az alvásszakértők által alkalmazott módszerek között szerepel a részletes kórtörténet és tünetek felmérése, amely magában foglalja az alvás-ébrenlét ciklusok zavarára, alvászavarokra, és az esetleges kapcsolódó egészségügyi problémákra vonatkozó információkat. A következő módszerek is részei a diagnosztikai folyamatnak:
Ezen diagnosztikai eszközök kombinálásával az alvásszakértők képesek pontosabb képet alkotni a nappali aluszékonyság egészéről és meghatározni a megfelelő kezelési stratégiát. Az alvási zavarok kezelése gyakran magában foglalja az életmódbeli változtatásokat, viselkedésterápiát, gyógyszereket vagy más specifikus terápiás módszereket, amelyek célja az alvás minőségének javítása és az állandó nappali aluszékonyság csökkentése.
Az elsődleges és másodlagos nappali aluszékonyság két fő típusa mögött álló különféle okokra való hivatkozás segíthet abban, hogy jobban megértsük az álmosság hátterét.
Ezen két típus segítségével az alvásszakértők hatékonyabban tudják kezelni és diagnosztizálni a nappali aluszékonyságot, mivel az okok különböző terápiákat és kezelési módszereket igényelhetnek.
A nappali aluszékonyság rövid- és hosszútávú szövődményei számos területet érinthetnek, beleértve az életminőséget, a munkaképességet és az egészségügyi kockázatokat. Az alábbiakban részletezem ezeket a szövődményeket:
Fontos megérteni, hogy a nappali aluszékonyság mögött álló okok és a szövődmények mértéke egyéni lehet, és a megfelelő diagnózis és kezelés segíthet minimalizálni ezeket a hatásokat. Az időben történő beavatkozás és a megfelelő terápiás módszerek alkalmazása jelentős szerepet játszhat az állapot kezelésében és a szövődmények minimalizálásában.
Specialitások: alvási apnoe kivizsgálás otthoni alvásvizsgálat COVID utáni alvászar, szorongás kivizsgálása horkolás kivizsgálás és kezelés egyéb neurológiai panaszok kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
