Tartalom
Mi az a nyugtalan láb szindróma?
A nyugtalan láb szindróma tünetei
A nyugtalan láb szindróma okai
A nyugtalan láb szindróma kezelése és kivizsgálása
Alvásvizsgálat nyugtalan láb szindrómával
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A nyugtalan láb szindróma az alvásfüggő mozgászavarok csoportjába tartozó, gyakran fel nem ismert kórkép, a krónikus alváselégtelenség és napközbeni aluszékonyság gyakori oka.
A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a nyugtalan láb szindrómában szenvedő személy erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A nyugtalan láb szindróma panaszai rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkeznek, aktív időszakokban tünetmentes.
Statisztikák szerint minden 10. embert érint a nyugtalan láb szindróma, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt a nyugtalan láb szindróma nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő a nyugtalan láb szindróma.
A nyugtalan láb szindróma, a lábakban okoz kellemetlen érzéseket, aminek következtében kényszermozgás alakul ki. Azért tartozik az alvászavarok közé, mert jellemzően nyugalmi állapotban - ami különösen éjszaka valósul meg - tapasztalható. A nyugtalan láb szindróma tünetei nappal is érezhetőek lehetnek, például tartós ülés következtében. A tünetei tehát a következők:
A lábakban fellépő furcsa, különös érzés nehezen írható le, ám leginkább a zsibbadáshoz szokták hasonlítani vagy égő jellegű érzésként írható le. Emellett az is előfordulhat, hogy az egyén csiklandós érzést tapasztal.
A furcsa érzés megszüntetésére vagy enyhítésére az egyén általában mozgatja a lábát, hátha attól megszűnik (akárcsak például zsibbadás esetén). A kényszermozgás megnyilvánulhat rugdosás, rángatózás formájában is, de van, aki sétálással próbálja megszüntetni a panaszt.
A nyugtalan láb szindróma kezdetben az érintettben is idegességet, frusztráltságot, nyugtalanságot okozhat, hiszen az érzést nem minden esetben tudja megszüntetni, és gyakran is jelentkezik. A nyugtalanságot fokozhatja, hogy a panaszok éjszaka jelentkeznek, tehát a nyugodt alvás nehezen kivitelezhető.
Alapvetően a nyugtalan láb szindróma diagnosztikai kritériumának minősül, a lábak mozgatására érzett erős kényszer, az, ha mozgatás hatására a kellemetlen érzés megszűnik, illetve az is, ha a tünetek nyugalmi állapotban jelentkeznek. Azonban, pontos diagnózis felállítása csak alvásvizsgálattal lehetséges.
A nyugtalan láb szindróma pontos okai máig sincsenek kellő részletességgel tisztázva. Bár családi halmozódást leírtak, a genetikai vizsgálatok mindeddig nem adtak statisztikailag bizonyító eredményt.
Nyugtalan láb szindróma kialakulhat másodlagosan is, különböző belgyógyászati, neurológiai betegségekhez társulva, pl. dializált vesebetegekben, okozhatja vashiány, terhesség, cukorbetegséghez társuló neuropathia, rheumatoid arthritisben, prostatitisben, folsav vagy B12 vitaminhiányban, vashiányos anaemiaban.
Fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek is kiválthatják, ill. ronthatják a tüneteket. Ilyen gyógyszernek vagy hatóanyagnak minősül:
A nyugtalan láb szindróma egyéb betegségeket nem vált ki, azonban az éjszakai alváshiány, vagy nem megfelelő minőségű alvás sokat ronthat az életminőségen. Nappali álmossághoz, koncentrációhiányhoz vezethet, továbbá frusztráltsághoz, ingerlékenységhez. A nyugtalan láb szindróma diagnózisa alapvetően nem könnyű, gyakran nem kerül megállapításra, így pedig a megfelelő kezelést sem kapja meg az érintett. Ritka esetekben előfordulhat, hogy az egyén emiatt depressziós lesz, hiszen, csak azt tudja, hogy van valami probléma, fáradt, álmos, ám azt nem tudja, hogy pontosan mi miatt. Ezért fontos a megfelelő alvásszakértő felkeresése, illetve az alvásvizsgálat elvégzése is.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A nyugtalan láb szindróma jelensége mögötti neurológiai és egyéb belgyógyászati okok kivizsgálása első lépésben egy neurológiai vizsgálattal kezdődik áttekintve a személyes faktorokat és egészségi állapotot. Az alvásproblémák kivizsgálását Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus (alváasszakértő) végzi. Fontos tudni, hogy a nyugtalan láb szindróma nem gyógyítható, tenni azonban lehet ellene, léteznek eredményes kezelési lehetőségek. Ezért, az elsődleges feladat kideríteni, hogy primer vagy pedig másodlagos állapotként van jelen a nyugtalan láb szindróma, ugyanis majd a későbbi kezelést is ennek megfelelően kell meghatározni.
A kezelés különböző módszerekkel történhet, ami függ a beteség súlyosságától is. Alapvetően életmódbeli változások szükségesek lehetnek. Ez alatt értendő a koffein elhagyása, a rendszeres testmozgás beiktatása, jó alváshigiénia kialakítása - melyben szintén segíthet a szomnológus (alvásszakértő) orvos.
A kezelés alapvetően gyógyszeres kezelést foglal magában. Elsősorban úgynevezett dopaminantagonista gyógyszerek adása jön szóba, mely dopamin hatóanyagot tartalmaz, ami az ingerületátvitelt segíti.
Fontos, hogy a kezelési terv meghatározása függ a vizsgálati eredményektől, a betegség súlyosságától, illetve az egyéntől is. A nyugtalan láb szindróma kezelése mindig személyre szabott, melynek célja, a panaszok megszüntetése, ezáltal pedig az alvás minőségének a javítása.
Ha egy páciensben nyugtalan láb szindróma gyanúja merül fel, úgy érdemes alvásvizsgálaton részt vennie, ami az alváslaborban történik. Ezt poliszomnográfiás vizsgálatnak nevezik. Ennek során a páciens az éjszakát az alváslaborban tölti, miközben az alvás ideje alatt folyamatos, eszközös megfigyelés alatt áll. Gyakorlatilag minden, ami a páciens szervezetében lezajlik alvás közben, az rögzítésre kerül. A poliszomnográfiás alvásvizsgálatos használatos eszköz EEG, EMG elvégzésére képes, amivel az agyhullámok, a perifériás idegek állapotának és az izommozgásoknak a mérése történik. Továbbá érzékelők kerülnek a lábakra is, ami ebben az esetben különös jelentőséggel bír, hiszen a lábmozgásokat kíséri figyelemmel. Mindezek mellett a szemmozgások, a szívverés, a véroxigénszint és a légzés is figyelve van, továbbá az alvás mélysége, annak fázisa és azok hossza, az elalvás idejének hossza szintén rögzítésre kerül.
A kivizsgálást követően a terápia egyéntől függően otthoni és intézményi keretek között is történhet, a feltárt okoktól függően.
Specialitások: alvási apnoe kivizsgálás otthoni alvásvizsgálat COVID utáni alvászar, szorongás kivizsgálása horkolás kivizsgálás és kezelés egyéb neurológiai panaszok kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.Téma szakértője
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus