Az alvászavarokat tekintve ismert tény, hogy a különféle alvásproblémák és az elhízás között összefüggések állnak fenn. Ennek oka az, hogy a plusz testsúly nagy eséllyel növeli az alvás közbeni légzészavarok megjelenését. Azok közül, akiket mind a két probléma érint, nagyjából 10-15%-uknál Pickwick-szindróma a diagnózis.
Tartalom
Pickwick-szindróma vagy obstruktív alvási apnoé?
Pickwick-szindróma és egyéb betegségek
Pickwick-szindróma és alvásvizsgálat
Kilátások Pickwick-szindrómával
Az alvászavarok életminőségre gyakorolt hatása
A JóAlvás Központban elérhető szolgáltatások
A Pickwick-szindróma – másnéven OHS, vagy obezitás-hipoventilációs szindróma – egy rendellenesség, ami az elhízott és alvászavarral küzdő embereknél jelentkezik. Az ezzel járó problémák, akárcsak a többi alvászavar esetében, nem csak éjszaka, hanem nappal is jelentkeznek. A lassú és sekély légzés a nap során is jelen van, éjszaka, alvás közben pedig kifejezetten.
Az elnevezést Charles Dickens Pickwick Klub című regénye ihlette. A regény egy szereplője, Joe, gyakran elalszik napközben is, és hangosan horkol, mindemellett pedig túlsúlyos is.
A Pickwick-szindróma elsődleges tünetei nagyjából megegyeznek az alvási apnoé tüneteivel, ezért is mondhatják rá gyakran egyik betegségre a másikat. A tünetek az alábbiak:
Mivel az elhízás következtében, a lassú és sekély légzés miatt a vér szén-dioxid szintje megnő, így megjelenhetnek másodlagos tünetek is, amik ennek rovására írhatók. A tünetek a következők:
Fontos, hogy a Pickwick-szindróma nem összekeverendő az obstruktív alvási apnoéval, és más alvászavarokkal, illetve, a túlsúly önmagában nem jelenti azt, hogy valaki Pickwick-szindrómás. Mivel a tünetek nem annyira specifikusak, így a diagnosztizáláshoz feltétlenül szomnológus szakorvos segítsége szükséges. A két alvászavar bizonyos értelemben fedi egymást, azonban, Pickwick-szindróma esetében a felületes légzés a légutak elzáródása nélkül is jelen van, míg obstruktív alvási apnoé esetében a légutak elzáródása okozza a légzéskimaradásokat.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A szindrómát nem csak az alvási apnoéval keverik össze, de más egyéb betegségekkel is. Ilyen többek között a Guillain-Barre szindróma, ami egy olyan neurológiai, autoimmun betegség, ami az idegek gyulladását eredményezi. De emellett a laikusok összetéveszthetik még akár a pajzsmirigy alulműködésével, akut fertőzésekkel is, de egyes érrendszeri betegségekkel is. Ezért is fontos a szakorvosi segítség igénybevétele.
Akárcsak a legtöbb betegség vagy állapot, úgy a Pickwick-szindróma is összetett és több oka is lehet. Bár a nevében (obezitás hiperventilációs szindróma) is benne van a legfőbb ismérve a betegségnek, azonban maga az elhízás is ebben az esetben jellemzően hormonális folyamat következménye, ám természetesen nem minden esetben.
Az elhízás közvetlen okozója lehet az úgynevezett leptinrezisztencia. A leptin egy olyan hormon, ami a jóllakottság érzéséért felel. Tehát ez a hormon felel azért, hogy evés után ne legyen éhségérzet. A súlyosan elhízott embereknél a leptin emelkedésére – tehát amikor a szervezet jól lakott és nincs szüksége több ételre – az agy és a szervezet nem reagál megfelelően, így az éhségérzet továbbra is fennáll, esetleg rövid időn belül újra jelentkezik.
Az elhízásból pedig az következik, hogy a lerakodótt zsírréteg a mellkason, hason, esetleg a nyak körül, nehezíti a légzést. Ez azért probléma, mert belégzéskor a tüdő nem tud kellőképpen kitágulni, nem képes elegendő oxigén felvételére. Ennek következtében pedig, a vér szén-dioxid szintje nő a csökkent kapacitás okán. Ahhoz, hogy a vér szén-dioxid szintje normalizálódjon, többet és mélyebbet kellene lélegezni, azonban ez a fajta késztetés a Pickwick-szindróma esetében nincs meg. Alvás közben pedig ez csak fokozódhat, éppen ezért jellemző a horkolás és az alvás közbeni légzéskimaradás.
A Pickwick-szindróma diagnosztizálása – akárcsak bármely más betegségé – szakorvosi feladat. Az alábbi együtthatóknak kell jelen lenniük:
Emellett a Pickwick-szindrómával diagnosztizált személyek (vagy a partnerük) alvászavart tapasztalhatnak. Ilyen a hangos horkolás vagy a légzéskimaradás (alvási apnoé), ami gyakran fel is ébresztheti magát az érintettet is, ami kialvatlansághoz és nappali fáradtág tüneteihez vezethet. Jellemzően ezek a panaszok a REM fázisban jelennek meg. Előfordulhat, hogy egyszerre van jelen külön kórképként mind az obstruktív alvási apnoé, mind pedig az obezitás-hiperventilációs szindróma.
A legfontosabb a diagnosztizálás során, hogy a tünetek el legyenek különítve egyéb kórképektől. A kivizsgáláshoz szomnológus szakorvosi vizsgálat javasolt, aki anamnézis felvétellel, fizikális vizsgálatokkal és alvásvizsgálattal meg tudja állapítani, hogy milyen betegségről van szó.
Bár létezik otthoni alvásvizsgálat is, és ez nem csak alváslaborban végezhető el, ez egy olyan állapot, amikor teljes körű kivizsgálásra van szükség és fontos, hogy minden alvás közbeni történésről értesüljön a kezelőorvos. Éppen ezért ilyen esetekben feltétlenül az alváslaborban történő vizsgálat javasolt. A poliszomnogfária segítségével rögzítésre kerül az alvás során a légzések száma, azok mélysége, a légzéskimaradások száma és időtartama is, ahogyan az is, hogy ezek az alvás mely fázisaiban fordultak elő. A vizsgálat közben felhelyezésre kerül egy véroxigénszint mérő is, ami szintén fontos információkkal szolgál a későbbi diagnózis során. Továbbá EEG elektródákkal mérik az alvás közbeni agyi aktivitásokat is, ami segít meghatározni az alvás különböző fázisait, a mélységüket és hosszukat is. Ezek együttese segít eljuttatni a szakorvost akár a Pickwick-szindróma akár az abstruktív alvási apnoé, vagy más egyéb alvászavarok diagnózisához.
A Pickwick-szindróma kezelésében léteznek invazív és non-invazíz eljárások is. Utóbbiak közé tartozik a CPAP terápia és a gyógyszeres kezelés, míg az invazív eljárás a sebészeti beavatkozást takarja.
A CPAP – más néven pozitív nyomású légsínterápia – egy alvásközbeni terápia, mely egy otthonra beszerezhető készülék segítségével valósul meg. Ez egy speciális anyagból készült maszk, mely teljesen befedi az orrot és a szájat. Nem ereszt, tehát teljesen rásimul az arcra, így állandó pozitív levegőnyomást juttat a felső légutakba. Ez segít abban, hogy az éjszakai légzés akadálymentes legyen, vagyis nem lesznek légzéskimaradások. Továbbá így a vér szén-dioxid szintje is csökken, ami a tünetek mérséklését eredményezi.
A gyógyszeres kezelés esetében főként a szén-dioxid szint csökkentése történik. Ilyen hatóanyag például az acetazolamid is, ami a vízhajtó gyógyszerek egyik hatóanyaga szokott lenni. Azonban ez ideiglenes megoldás, hosszútávon nem alkalmazható, így a fő kezelési módszer a CPAP terápia.
A Pickwick-szindróma esetében a mielőbbi kezelés megkezdése gyakorlatilag létfontosságú. Amellett, hogy az elhízás szív-és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, légzési elégtelenség is előfordulhat. A CPAP terápia nagyban javítja az életminőséget. Azonban az életmódváltás elengedhetetlen a terápia mellett is: amennyiben a Pickwick-szindróma mellett nincs jelen különálló betegségként az obstruktív alvási apnoé, úgy fogyással esély van arra, hogy nem szükséges élethosszig a CPAP terápia alkalmazása.
Ebben az esetben az egészséges életmód egy jó megelőzési stratégiának mondható, hiszen a Pickwick-szindróma fő kiváltó oka az elhízás. Javasolt az életmódváltás, amennyiben szükséges, a sport és testmozgás beiktatása, amihez dietetikus segítségét is érdemes lehet igénybe venni. Az elhízás elkerülésével nem csak a Pickwick-szindróma előzhető meg, de más egyéb súlyos és komoly állapotok is, amiknek a túlsúly a kiváltó oka.
A kivizsgálás azonban minden esetben fontos, akár Pickwick-szindróma, akár obstruktív alvási apnoéról van szó. Az éjszakai horkolás és légzéskimaradás minden esetben egy aggasztó tünet, ami nem csak az éjszakákra van hatással, de a nappalokat is jelentősen megnehezítheti. A memória romlása, a szellemi aktivitás csökkenése is olyan gondok, amik következményei lehetnek a rossz éjszakáknak. De ugyanígy előfordulhat ingerlékenység, nappali fáradékonyság is, ami gyakran vezet nappali alváshoz. Ezzel pedig kialakulhat egy ördögi kör. Bármi is legyen a rossz minőségű alvás oka, ha rövid időn belül nem történik javulás vagy nem oldódik meg a probléma és tartósan fennáll, mindenképpen javasolt a szomnológusi szakorvosi konzultáció.
Specialitások: alvási apnoe kivizsgálás otthoni alvásvizsgálat COVID utáni alvászar, szorongás kivizsgálása horkolás kivizsgálás és kezelés egyéb neurológiai panaszok kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
